Róma, Könyvfesztivál és egyebek
Sziasztok! Tudom, tudom, már elég régen nem volt új bejegyzés, amit magam is nagyon sajnálok, de végre visszatértem lelkileg, és ehhez kellett nekem jó pár hónap. Ugyanis sokáig egyáltalán nem blogoltam, írtam vagy olvastam, közben, pedig próbáltam megismerni magamat, hogy mit is kezdjek a nyáron, vagy egyáltalán azokban a napokban. E folyamat közben egy részemet meg el is vesztettem, szóval most kérnék elnézést mindenkitől, aki a furcsa, pihentető időszakomban, ami annyira nem volt nyugodt, hiszen suli időszak volt, de simán betehettem volna egy-egy cikket ide, mégis valamiért mást akartam. Most végül újra visszaállok ebbe a kerékvágásba. Sztorizgatás lesz ma, s beszámolok pár dologról, ami történt velem eddig a nyáron.
Legelőször kezdjük a könyvfesztivállal, hiszen az volt hamarabb még talán június vége felé történt, amikor elhatároztam, hogy apuval elmegyünk a fesztiválra, és ez így is történt. Elkocsikáztunk a helyszínre, Millenárisba, ahol bő két-három órát töltöttünk. Ott szereztem be Anna Todd-tól a Miutánt, és Balla Enikőtől az Az Alibit. Még nem tudtam a kezembe venni őket, mert a könyvek terén kicsit fel vagyok pakolva, és még kötelező olvasmányt is el kell olvasnom, szóval eltart egy darabig, míg végig juttok mindegyiken. Jó szórakozás volt ott lenni idén is, és szívesen részt veszek, majd jövőre is, ha lehetséges. (: Remélhetőleg addigra szabadabb leszek olvasás terén, és nem kell korlátokhoz folyamodnom.
Ezután következett a nagy családi nyaralás, ami idén Olaszország volt kitűzve ezek közül is három város, Róma, Lucca és a harmadik egy kis faluban voltunk elszállásolva, aminek nevét pontosan nem tudom. Nagyon jól szórakoztunk, és még a meccseket is meg tudtok nézni, aminek nagyon örültem, bár a belga-magyar meccs végeredményének már annyira nem. Rómában az almalét mindig ragyogó zöld színűen kaptam, aminek nagyon megörültem, de ez csak ott működött, máshol a hagyományos színe volt neki, bár így is elég finom volt az is. Sok tésztát, pizzát fogyasztottunk, mindegyik egytől egyig ízletes volt. Megkóstolhattam a lasagne-s pizzát, ami nem csak jól hangzik, de nagyon finom is volt. Szívesen ennék még Olaszországban még ilyen fajtát, igen csak evésre utaznék vissza. Ettől függetlenül sok szép helyet láttunk együtt, még fürödni is volt időnk, aminek nagyon örültünk a húgommal. Röviden összefoglalva a két hét, eközben még hozzá teszem, hogy ellátogatunk Bud Spencer temetésére, és megemlékezésére, bár az utóbbira késve érkeztünk, így is csak a nejét láthatunk. Terence Hill-vel nem találkoztam, amit sajnáltam, mert tudtam, hogy ott volt. Ettől eltekintve remekül éreztem magam idén is a családi kiruccanásunkon. (RIP Bud Spencer)
Ez lett volna az én történetem, ezenkívül voltam még tánc táborban is egy egész hetet, ami közben elmentünk egy kicsit kikapcsolódni is a többiekkel, így voltunk egy csúszdaparkban, ami remek hangulat volt, bár a kifelé menetnél a türelmem, ami nem olyan kicsi, majdnem elfogyott, mert nem nagyon akart haladni a sorunk, amibe beálltunk, de csak kiértünk. Barátnőmmel még egy szép, kék szemű srácot is kinéztünk, akivel sikerült elég sokszor összefutnunk, amit nem is bántunk természetesen, bár volt barátnője sajnálatunkra, de legyenek boldogok! (:
Ami még hátra maradt az Szlovákia. Na, igen. Találkoztam az egyetlen olyan internetes barátnőmmel, akivel nap, mint nap beszélünk, vagy küldünk egymásnak képeket. Nála töltöttem három napot (egy hét lett volna eredetileg, de azt a szüleim nem engedélyezték, így első alkalomra). Nagyon élveztem az ottani időt, és meglepően lassan is telt, bár nem bántam meg, mert így minden pillanatot kiélvezhettem. Szerintem ezzel a kapcsolatunk kicsit jobban megerősödött, és nagyon örültem, amikor megláttam először élőben. Persze, hogy az első egy ölelés volt, amit kapott tőlem. Mindenki nagyon aranyos volt, a szülei, a nagyszülei, az unokaöccse. Az egész bagázs. Meg is üzentem már neki, hogy ezt meg ismételhetjük, majd többször is, s lehet, hogy jövőre ő is meglátogat engem, aminek nagyon örvendek, talán még a zsiráfommal is találkozhat. (szülinapomra a legjobb barátnőm egy zsiráffal jutalmazott, amit egy évre megvett nekem)
Ha lenne neked is valaki, akivel már hosszú ideje beszélgettek, ecseteltétek az élet nagy dolgait, és megbízol benne, akkor menjetek egy kis kalandra. Találkozzatok! Remek szórakozás együtt lenni egy olyan emberrel, akit nem minden nap látsz, mert akkor a ritka pillanatoknak jobban fogtok örülni. Mintegy távkapcsolatban, ami elég erős ahhoz, hogy várjon a következő lehetőségig. Ragadjatok meg minden alkalmat arra, hogy a legjobb évetek legyenek! Mostantól én is ezt fogom tenni. Ez az egyetlen új évi fogadalmam, ami nem pont január elsején született meg, hanem februárban vagy márciusban.
Veletek mi történt az elmúlt időszakban?
Remélem be tudtam pótolni a dolgokat, amikkel elkéstem. Most jó pár emlékemet egy bejegyzésbe gyűjtöttem nektek össze. Mostantól többet fogok azon agyalni milyen cikkeket hozzak nektek, és milyen gyakorian, s akkor talán be tud állni egy rendszer. (:
xoxo Virginia
0 comments